Lassan három hete volt a fesztivál, de annyira magába szippantott az egész fesztivál, hogy még mindig a hatása alatt vagyok. Talán az első Sziget után éreztem ilyet utoljára, hogy de jó lenne már ha átugorhatnánk a következő évre. Nah de először nézzük milyen is volt az idei móka.
A fesztivál idén ünnepelte harmadik évfordulóját korábbi években a helyi jezsuita gimiben tartották az eseményt, de idén sajnos új helyszínre kellett költöznie a fesztiválnak mert az új vezetéssel nem tudott megegyezni a szervező 180 A.M. csapat. Így került a fesztivál a helyi bezárt sörgyár területére, ami így is barátságos helyszínnek bizonyult. A barátságos hangulat, nem csak a helyszínre volt jellemző, hanem az egész fesztiválra. Az egészet egy fiatal csapat csinálta kiegészülve néhány csinos önkéntes tinivel, így minden adott volt hogy a megjelent kb. 800-1000 ember jól érezhesse magát. A fesztiválon szinte mindegyik fellépővel összefuthattál és ha volt elég bátorságod akkor még el is sörözhettél velük.
A zenekari felhozatal idén inkább a elektronikusabb zenére hegyeződött ki, azok közül is inkább a fiatal friss feltörekvő csemegékre, de persze emellett más zenei stílus (metalcore-tól az indie rock-ig) is képviselve volt. Hogy kik és mik voltak arról meséljenek a képek videók. Legjobban nekem a következők tetszettek:
De La Montana: mert jó kis zenét játszanak és olyan bájosan osztogatták az éppen most megjelenő albumuk bandcamp-es letöltőkódját.
Star Slinger: a srác elég jól kezelte a potmétereket és remek számokat csiholt ki belőlük.
Teams: a srác elég jól kezelte a potmétereket és remek számokat csiholt ki belőlük.
Jef Barbara: a fagyos estére tüzes bulit csinált.
Terror Pigeon Dance Revolt: nagyszínpadról a "kisszínpadra" kérte át magát és akkora show-t csinált, amit öröm volt nézni, még ha a zene nem volt valami hatalmas durranás. Volt világító hóember, lámpa fegyver, diszkógömbös bukósisak, közönség sátrazás stb.
Light Asylum: a énekes nőnek tekintélyt parancsoló hangja van, ami remekül illeszkedik az elektronikus zenéjükbe.
The Thermals: elég fáradtnak tűntek, de tisztességes bulit csináltak.
KOHWI: a srác elég jól kezelte a potmétereket és remek számokat csiholt ki belőlük.
Dirty Beaches: aki mikrofonnal gitározik, az már rossz koncertet nem adhat.
Depakine Chrono
Tropical Ooze
Foot Village
Aids Wolf
Tempelhof
Images
Way Through
Dream Boat
Jef Barbara
Terror Pigeon Dance Revolt!
Yacht
Owls Are Not What They Seem
De La Montana
The Thermals
Dirty Beaches
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.