A tegnapi napot akár zenetörténelmi nappá nyilváníthatnánk, mert a Princess Chelsea-nek az Obits volt gyakorlatilag az előzenekara. Igaz az esemény nem egy helyen volt és mindkét koncertre belépőt kellett váltani.
A38 helyett most egy kis klubban volt az Obits koncert, ami jobban megdobta a hangulatot. Ha össze kellene hasonlítani a két koncertet, akkor a mostani egy hajszálnyival jobb volt. Voltak új számok (ma látott napvilágot, hogy a 3.-as lemez szeptemberben jelenik meg) és régiek vegyesen. Nagy mozgás nem volt, viszont a végére már annyira ráztuk, hogy az ízületek bánták.
Az Obits után éles váltás volt a Princess Chelsea. Első néhány szám alatt nem is oldódott bennem a cukiság kapszulája. Amire még rátett, hogy iszonyat sokan voltak és a hangosítással is sokat bajlódott a zenekar. Bár ezt a sok reklamálást akár a koncertjük részének is vehetjük, mert Szlovákiában is hasonló tökölések voltak számok előtt. Tavaly, idénre már ígérgetett új lemezt Chelsea, de sok új nótát nem hallhattunk, bár ami volt az elég cuki sátánista refrénnel rendelkezett (Ain't gonna go to church on sunday morning). Így kaptunk az arcunkba régieket és több feldolgozást is. A kedvencem is elhangzott szerencsére:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.