Tar...Feathers

Lezajlott csendesen a 2013-as fesztivál is. A szervezőknek idén is sikerült egy színes programot összehozni különösebb nagyobb kommersz nevek nélkül. Amik nagyon nem is hiányoztak a sok kis izgalmas előadók közül.
Pénteken a Slava performánszára estem be, de gyakorlatilag nem tudtam élvezni az előadást, mert a hosszú autóút okozta stressz még dolgozott bennem. Teljes lazulást SSION bulija hozta meg. Itt már a közönség is teljesen laza volt és lassan birtokba vette a színpadot, hogy aztán a program végéig le se jöjjenek onnan. Szombaton Bobby Conn olyan feszes pop-ot tolt az arcunkba, hogy rögtön olyan érzésem támadt, mintha valami 70-es évekbeli pop-rock buliban lennénk. A kb. félórás feszítés után, sok pihenés nem volt mert jött a White Fence, hogy lezúzza az agyunkat egy kis pszicheledikus köntösbe csavart garázs rock-al. A sok feszesség után remekül hatott a Telepathe szettje. Ha valakinek nem jött volna be az elektronikus pop zenéjük, azok is vidáman nézhették őket, mert még ilyen cukin pattogó lányokat nem láttam színpadon. A cukiságot a Lust For Youth fagyasztotta az arcunkra. Szigorúan néző svéd macsó tinik értenek hozzá, hogy kell egy 25 fokos nyárba farkasordító hideget varázsolni. Az egyik felszabadult cseh nézőt majdnem meg is lincselték, hogy bele mert énekelni a mikrofonukba kezdés előtt néhány perccel.
Vasárnap egy igazi kellemes meglepetéssel indult a cseh Palermo zenekar személyében. Olyan volt mintha Morrissey adott volna egy titkos bulit az új projektjével. Ha csak ők zenéltek volna a nap hátralévő részében simán elhallgattam volna őket. Serengeti-től ilyen laza hip-hop bulit vártam, tudjátok olyan jó bólogatósat! Ehelyett meg egy totál visszafogott, de annál profibb előadást láthattunk, minden hip-hop klisét nélkülözve. Az első pár számot egy DJ pakolgatta bele a hangfalakba, aztán a DJ le és helyette feljött két profi session-zenész. Ezután ők keltették életre (a lányka gyakorlatilag papírról olvasta, hogy miket kell játszania) a hip-hop ütemeket nulla bénázással. Őket is elnéztem volna még több órán keresztül. Pictureplane bulijától azt vártam, hogy felszántja a színpadot, de ez elmaradt, maradt helyette a lötyögés. Amit Pictureplane elmulasztott azt az új zélandi Die! Die! Die! pörgős pop-rock koncertje pótolta. Az Advance Base meg gyakorlatilag az év buliját adta számomra eddig. Egy ilyen óriás mackós szakállas szemüveges csávó David Bazan/Pedro The Lion szerű orgánummal  ultra cuki szövegeket énekelt, egy szintetizátorral. Mindenki csak mosolygott, én köpni nyelni nem tudtam, még azt is elvesztegetett pillanatnak tartottam, hogy fényképezőgépet ragadjak és megörökítsem ennek a remek előadásnak egyetlen pillanatát. A fesztivál alatt két előadó lett vissza tapsolva, ő volt az egyik.

SSION

Halasan Bazar

Quiltland

Tar...Feathers

Dracula Lewis

Labyrinth Ear

Shigeto

Bobby Conn

White Fence

Lust For Youth

Hissing Fauna

Palermo

Pictureplane

Die! Die! Die!